BUDAVÁRI PALOTA Államfői Központ és Nemzeti Történelmi Emlékpark


3 perc elolvasni

Az MTTSZ elnöke a múlt század nyolcvanas éveiben működött Budavári Programirodát vezette egészen addig, amíg meg nem szüntették az MSZMP PB ukáza miatt. 

Addig azonban a Budavári Programiroda valós igényeket kielégítő eseményekkel szolgálta a hazai polgárok ismeretszerzését a Budavári Palotáról, az itt található nemzeti sajátosságainkról és ezzel együtt a turizmust is.

A Várhegy Budavári Palota felszíni részének 70 év óta a problémája az épített környezet alakítása, azon belül az épített örökség kezelése, illetve nem vagy nem megfelelő kezelése. 

Ennek talán legfőbb oka, hogy eleddig nem sikerült megfelelő struktúrát kialakítani, a felmerült koncepciók felszínesek,  illetve éppen hogy koncepciótlanok voltak. Végül is nem alkalmasak arra, hogy a Várhegy Budavári Palota része valóban megfeleljenek a magyar nemzet és a fenntartható turizmus igényeinek .

A sok vajúdás után nevesítve van és beindult a Hauszmann-terv - ami egy építészeti rekonstrukciós program parképítéssel, régészeti feltárással kiegészítve. 

Ezzel kapcsolatban azonban nem lett adekvát, hogy a Hauszmann-féle Palotafejlesztés egy olyan beépítési program volt annak idején, amely egyetlen használati funkcióra, egy államfői és kormányhivatali negyedre vonatkozott. Nem volt szempont a középkori és az újkori örökség feltárása, bemutatása és modernizált funkcióval való rekonstruálása. Akkor még a látogató turizmus egyáltalán nem volt itt tömeges méretű. 

Háromnegyed évszázaddal a Budai Vár, s benne a Palota második lerombolása után, nincs elfogadott kiérlelt, a valós nemzeti igényeket és a fenntarthatóságot magába foglaló hasznosítási, településrész fejlesztési koncepciója a Budavári Palotának.  Így a rekonstrukciós célú építkezés lett az irányadó, azaz "a kocsi megelőzte a lovat".

/Intermezzo a lóval összefüggésben: Itt mindjárt lett egy hasznosítási torzó a kiválóan rekonstruált Lovardával kapcsolatban. 

Először is nincs technológiai, technikai, állat- és közegészségügyi, jogi, pénzügyi akadálya, ló-, lovas hiánya annak, hogy az eredetiséget ne csak az épület, hanem annak beltartalma, használati funkciója is rekonstruálja a folyamatos, rendszeres élő magyar lovas bemutatókkal. 

Hallván, hogy a Lovarda csak a nevében lesz lovarda, valószínűleg forog a sírjában sokakkal együtt Hazslinszky-Krull, aki a vezetője volt a két világháború között itt működött Magyar Spanyol Lovasiskolának, ami egyenlő színvonalon produkált a jelenleg is nap mint nap bemutatót tartó Bécsi Spanyol Lovasiskolával. Ennek bemutatói ma is Bécs belvárosában, a Burgban, Közép-Európa legnagyobb barokk lovardájában van. (Hozzátéve, hogy a második legnagyobb és legszebb barokk lovarda a Gödöllői Királyi Kastélyban volt, és bár viszonylag épségben megúszta a szovjet hadsereg ottlétét, de a 2010-ben elvégzett felújítás lerombolta ezt az értéket, egy átlag konferencia-, koncert és kiállító teremmé degradálta.) 

Azt mérlegelve, hogy az első FIDESZ kormányzás idején a miniszterelnök jóváhagyta azt a koncepciót, amely szerint a Magyar Nemzeti Lovas Testőrség és a Magyar Spanyol Lovasiskola alapjain létrejött volna a Budavári Palotában egy bemutató és díszelgő szolgálatot teljesítő lovas díszegység, 

továbbá, hogy például Magyarországhoz hasonló nagyságrendű paraméterrel rendelkező Portugáliában, illetve Ausztriában, stb. van és működik az állami protokollhoz  tartozó, kulturális örökséget képező épület lovardájában lovas díszegység, 

valamint az is, hogy a kormányprogramok között van Nemzeti Lovasprogram, amely kiterjed az állami protokoll lovas egység létrehozására is, és, hogy magyar - állítólag - lovas nemzet, 

de legfőképpen számításba véve a lehetőségeket (Mezőhegyes, Szilvásvárad, Bábolna, Nemzeti Közszolgálati Egyetem és más bázisok, stb.), sajnálatosan kell megállapítani nemzeti kulturális örökségünk rombolását abban, hogy a Budavári Királyi Palota újjáépített Lovardájában nem lesz lovas hungarikumokat is bemutató, rendszeres lovas program sem a magyar polgárok, sem a külföldi látogatók számára.

A Nemzeti Hauszmann Terv egyébként nemcsak az épületrekonstrukciót helyezi előtérbe, hanem a belső enteriőrök és funkciójuk rekonstruálását is. Ez a következetesség a Lovardára is indokolt, különösen, hogy az eredeti terv  itt lovas programokat is tartalmazott./

Vitán felül áll, hogy a XIX. századvégi és a XX. század elejei Várhegy palotanegyedében, a királyi palotát leszámítva, az épületek a terület méretéhez képest túlságosan terjedelmesek voltak mindhárom dimenzióban, és a jelen, a jövő funkció- és hasznosítási igényeivel együtt szemlélve itt a komorság, a zsúfoltság volt a jellemző. 

De volt itt két üdítő színfolt. Az egyik a Dísz téri korzó, ami most parkoló. Ez adta észak felől a felvezetést Palotarészhez. Az a meglepő, hogy az MTTSZ koncepcióján kívül, senki sem veti fel az itteni parkoló eltüntetését, amin "átbukdácsol" a palotába felé menő vagy onnan jövő évente több millió látogató, és nem veti fel a korzó visszaállítását. 

Az MTTSZ Budavári Palota Fejlesztési Koncepció-vázlata

A Budavári Királyi Palotának és köztereinek vissza kell kapnia a méltóságát, továbbá áttekinthetőséget, bejárhatóságot kell adni neki, hogy a polgárok és az idelátogató külföldiek a magyar nemzet és állam történelmi emlékeit, a magyar nép és legjobbjainak tetteit a haladásért megismerhessék e helyen, kiváltva irántuk a tiszteletüket!